A szeparációs szorongás nálunk elég hamar színre lépett. Lili alig volt 4 hónapos, amikor kezdett feltűnni, hogy bepánikol, ha nem lát. Nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki, hiszen nem ért váratlanul a dolog. Olvastam már róla, tudtam, hogy létezik ilyen. Azon kívül, hogy a baba nélküli társadalmi életem megszűnt létezni, nem éreztem tehernek, hiszen úgy volam vele, hogy ez csak egy átmeneti állapot. 1-2 hónapot simán kibírok, ráadásul kicsit jól is esett a lelkemnek, hogy így ragaszkodik hozzám.

Most 11 hónapos lesz lassan a kisasszony és ez az átmeneti állapot még mindig tart. Persze nem folyamatos a dolog. Vannak napok, akár még egy-másfél hét is, amikor teljes a béke. Ilyenkor napközben eljátszik egyedül, akár fél órát is, én pedig tudom csinálni az itthoni teendőket. A baba nyugodt és boldog és anya is az, hiszen a lakás ragyog, kaja van, nem kell kapkodni, ezáltal a gyerekre is jut minőségi idő.

Aztán egyik pillanatról a másikra megjelenik a szepa, mint egy mumus a szekrényből. Az eddig nyugis gyerekből egy ordításhalmaz lesz. Ilyenkor a maximális távolság 1 méter, de néha még azt is soknak találja. Imádja az apját, de ezekben a pillanatokban/ napokban nála sincs el. Mármint nyújtja ő a kicsi kezét, hogy apucihoz szeretne menni, de amint férjem megfogja, rögtön meg is gondolja magát és jön az ordítás anya után. Ilyenkor szalad a ház, ötperces gyorskaja van csak és anya nem jár pisilni. Na jó, ez azért nem tejesen igaz. Lili előtt vertem a mellem, miszerint tuti, hogy nem leszek olyan anya, aki a gyerekkel jár wc-re. Végülis bejött, most sem járok vele. Beleültetem a babakocsiba, kinyitom a wc ajtót és Lili a folyósóról vigyorog rám. Ok, ez sem igaz, hiszen ilyenkor nagyobb a távolság, mint 1 méter. Valójában úgy működik, hogy pisilés közben énekelek vagy nyugtatgatom, hogy legalább annyira ne hergelje bele magát a sírásba, hogy rókázzon.

Ugyanis a kisasszony nagyon tud sírni.

Pár perc alatt eljutunk a "nem veszek levegőt" síráshoz, onnan pedig csak egy röpke pillanat a róka-móka.

Amikor éppen nagyon rajta van az "5 perc", akkor nem válik be a kendő sem. Tényleg, próbáltam. Nem is egy verziót. Nem jó karikásban, csatosban, elöl, hátul, sehogy sem jó. Ugyanis ilyenkor a nyakamba csimpaszkodik, mint valami kismajom, úgy meg nem igazán lehet megkötni. 

Játszótér kizárva, pedig imád hintázni. Vigyorog miközben belerakom a hintába, aztán hirtelen rádöbben, hogy egyedül van benne és jön a sírás mindaddig, amíg ki nem veszem és jó szorosan át nem ölelhet. Aztán így is marad.Anya tolja hazáig az üres babakocsit, miközben a gyerek vidáman magyaráz kb 2 centire az arcától.

Az alvás sem egyszerű ilyenkor. Alapból nem alussza át az éjszakát sajnos a mai napig sem. Többször felébred inni, néha enni is, de ilyenkor félálomban van és amint megkapja amit akar, rögtön alszik is tovább. (A kedvencem, amikor bemegyek hozzá és ülve sírdogál. Odaadom neki a cumit és rögtön eldől oldalra, mint egy zsák és húzza is a lóbőrt.) Amikor szepa van, akkor alvás sincs. Legalábbis nekem. Olyankor felébred és csak anya karjaiban tud visszaaludni. Természetesen ilyenkor bekapcsolja a magasság érzékelőt is. Amint megpróbálom letenni, abban a pillanatban kipattan a szeme és kezdődik az egész altatási procedúra elölről. Viszont ilyenkor is inkább én alszom a szobájában a fotelban, kezemben a gyerekkel. Nem engedem be az ágyunkba. Lehet gonosz vagyok, de az egész lakásban átvette az uralmat, az ágyikóm had maradjon meg nekem (azért a férjem ott aludhat).

Hát így alakulnak nálunk a napok szeparációs szorongás alatt. Káosz és katasztrófa, de inkább a lakás szaladjon, mint a gyerek sírjon. Mi ilyenkor az egyetlen segítségem? A kávé egy kis kávéval, meg a magnézium. (Az tényleg segít,próbáljátok ki.) Ezeken a napokon, hiába várom hős megmentőmként a férjemet, sajnos nem tud segíteni, pedig nagyon szeretne. (Szerintem kicsit fáj is neki, hogy a gyerek ilyenkor nem akar vele lenni.) 

Lehet túlzásnak tűnik amit írok, de minden szó igaz. Tanuim is vannak :D

Na de fel a fejjel, Lili lassan egy éves lesz. Tudjátok ez mit jelent? Már csak 17 év és alhatok :)

Kövessetek Facebookon, hogy ne maradjatok le egy bejegyzésről sem!

Instagramon is megtaláltok v.szani , Youtube-on pedig Család Születik néven